Showing posts with label album. Show all posts
Showing posts with label album. Show all posts

Tuesday, March 11, 2014

Inercy X Standby Gravity















Habár gyakran naponta akár több új magyar underground szerzemény is napvilágot lát, néha nem árt visszatekinteni kicsit. Ezúttal az INERCY és a STANDBY GRAVITY split lemezét mutatjuk be, mely január közepén jelent meg.

Az öttagú miskolci Inercy - elmondásuk szerint - a modern rock / metal / hardcore területén tevékenykedik, míg a Standby Gravity - akik szintén Miskolc környékén lelhetők fel - mindezt punk-osabb felfogásban közelíti meg.  Az év elején megjelent korongot a sok közös koncert, és hosszú időre visszanyúló barátság hozta létre. A közös lemezen egy-egy új saját szerzemény és egy-egy feldolgozás található a másik bandától, ami egyben azt is jelenti, hogy két magyar és két angol nyelvű nóta került a lemezre. A számlista így a következőképpen alakult ki:
1. Inercy - Facts
2. Inercy - Kár minden szó (feat. Csege Gábor)
3. Standby Gravity - Neked (feat. Budavári Zsófia)
4. Standby Gravity - Waiting for the last solution (feat. Pocsai Zsolt)

Az album ezen a linken végighallgatható, további információ pedig a zenekarok facebook oldalán folyamatosan elérhető.

Tuesday, December 17, 2013

Decemberi újdonságok

LOST IN CAPITAL



BLACK HOURGLASS



SCULPSIT



NEW FRIEND REQUEST



AENEIS



THE UNBROKEN PROMISE



THE SOUTHERN ORACLE

Sunday, November 3, 2013

HYBRID REALITY: Nexus of Eden


A HYBRID REALITY egyszemélyes zenei projektként indult útjára, de komoly zenekari tapasztalat is van mindennek a hátterében. A szólóprojekt eredménye az év elején megjelent 'Infinity' lett, és csak néhány hónapot kellett várnunk a következő kislemezig. Az új korongról és a Hybrid Reality hátteréről kérdeztük a legtöbb fórumon K.E. Lenhárdként ismert zeneszerzőt, előadót, egyben a teljes projekt megteremtőjét. Mik voltak azok a mérföldkövek, amik a most megjelent 'Nexus of Eden' kislemez elkészítéséhez vezettek?

Azért annyira komolynak nem mondanám… :)
Tény, hogy volt már jó néhány zenekarom, de a legtöbb soha nem lépett ki a próbatermek falai közül. A Heroes Never Die jutott a legmesszebbre. Rendszeresen koncerteztünk, stúdióztunk és nagyon sok emberrel és zenekarral ismerkedtünk meg.
Az első és talán legfontosabb mérföldkő az Infinity EP volt. Azelőtt még csak abban sem voltam biztos, hogy képes vagyok egyedül összerakni egy lemezt, még ha az csak negyed órás is.
A második a már említett Heroes Never Die stúdiózás volt. Egészen addig abszolút bizonytalan voltam a hangomban. A tiszta énekem egyelőre még mindig vállalhatatlan, de majd idő közben némi tanulással és gyakorlással, talán ki tudok hozni majd valamit a dologból. Viszont a morgós vokálokon le voltam döbbenve. Nem hittem el hogy ez tényleg én vagyok. Nem mondom, hogy teljesen meg vagyok elégedve, mert nagyon sok mindent kell még megtanulnom, de most már sokkal bátrabban szólalok meg.
Volt egy harmadik mérföldkő is, de ezt nem tudom konkrét eseményhez kötni. Egyszerűen elkezdtem másképp gondolkodni a zeneírással kapcsolatban. Nem akartam már ilyen mélyen érzelgős dalokat írni. Pörgős, agresszív és színpadon élvezhető zenét szerettem volna. Mikor az EP már majdnem kész volt nyáron, teljesen felrúgtam mindent…
Nem az első Hybrid Reality EP-ről van szó, hiszen év elején látott napvilágot az 'Infinity' és máris itt a folytatás. Hogyan néz ki az új EP számlistája, mely számokat hallhatjuk rajta?
Az első dal a Wings of Grace. A legenergikusabb és a legspontánabb nóta az EP-ről. Úgy egy hónappal ezelőtt, amikor már azt hittem, hogy kész vagyok, mehet a kiadás, úgy keltem fel reggel, hogy még valami hiányzik. Az alapötlet már régóta motoszkált a fejemben, de egészében megírnom csak az nap délelőtt sikerült. Azok közül, akik hallották már az anyagot, a többségnek ez a kedvence. :)
A második a Purgathory… huhh… Hát soha nem írtam még ilyen agresszív és dühös számot. Rengeteg benne az elfojtott harag és gyűlölet. Fontos figyelni a dalszövegre.
A következő a Haiiro, annak ellenére, hogy csak egy „egyszerű” kis instrumentális átvezetőről van szó, számomra nagyon fontos jelentősséggel bír. Régóta megvolt már, de valahogy soha nem találtam neki megfelelő helyet, egészen eddig.
A Prometheus volt az első Hybrid Reality dal, amin megszólaltam és az első, amivel megpróbáltam kicsit új irányokba nyúlni.
Az utolsó szám a Nemesis Inside, még a Message from the Otherside idején született, de az óta vagy négyszer át lett már írva. A hangulatán kívül, már egyáltalán nem hasonlít a legelső verzióra. Eredetileg ez lett volna a nyitó dal és a Watch My Dying énekes Veres Gábor vendégénekelt volna rajta, de sajnos nem jött össze. Nélküle nem szerettem volna felénekelni, de ennyi hánykolódás után megérdemelte végre, hogy az emberek hallják, úgyhogy bonus trackként felkerült az EP-re.


Az 'Infinity' "szállós" és "merengős" dalaihoz képest, a 'Nexus of Eden' egyes dalai kőkeményen döngölnek, mindamellett az ambient stílusjegyek, a szinti-témák is megmaradtak, viszont megérkezett a vokál. A Hybrid Reality projekt így összességében izgalmas zenei sokszínűséget vonultat fel. Az új EP tehát egy fejlődési folyamat eredménye? Esetleg alapvetően jellemző a zenei kísérletezgetés a zeneszerzés során, és a jövőben is számíthatunk erre?
Abszolúté’. Még nagyon az elején 2007-ben, amikor először fogalmazódott meg a fejemben, hogy én szólóprojektezni akarok, már akkor egy kísérletként fogtam fel az egészet. A jövőben is mindenképp így fogok majd alkotni. Egyáltalán nem érdekel, hogy a hallgatók minek fogják majd hívni a kész szerzeményeket, én bármit belerakok, ami úgy érzem, hogy jól szól. Vannak készülő dalok, ahova lehet, hogy még rap betétek is kerülnek, meg hasonló őrültségek. Tőlem aztán minden kitelik.
A Nexus of Eden egy afféle útkeresés volt. Tudni akartam, hogy képes vagyok-e túljutni az Infinity féle lassú, szinte monoton szerkezeteken és hogy tudok-e még több stílusjegyet felhasználni úgy, hogy a zene mégis emészthető marad. A Purgathory néhol erősen gótikus, a Wings of Grace szinte HC-punk, aztán egyszer csak jön benne egy ambient kiállás és egy őrült outro… a Nemesis Inside meg megkapta valakitől hogy djent. Ez így valószínűleg katyvasznak hangzik, de mindez bele van bújtatva egy „hybrides” köntösbe, amitől szerintem mégis egységessé vált az EP.
Hogyan készült el az EP végleges formája? Hol és hogyan ment a zene rögzítése, a keverés? Kik a Hybrid Reality mögött álló "háttérmunkások", akik segítenek a munkában akár a hanganyag, akár például a dizájnelemek, artwork-ök tekintetében?
A felvételi munkákat és a keverést is mind egyedül csináltam. Valószínűleg egy profi stúdióban, profi szakemberrel, sokkal jobban szólna az EP, de én nem tudom elképzelni, hogy a dalokat, amiket én írtam a dobalaptól egészen a díszítő szintisávokig, azokat végül más keverje ki. Évekig építgettem a saját kis „home stúdiómat” és nagyon sokat tanultam, ahogy újabb és újabb számokat írtam és rögzítettem. Talán önfejűség, de ha már adott a lehetőség, akkor igen is szeretném 100%-ban én csinálni a dolgokat.
A zenével még elbírok egyedül és a dizájn dolgokat általában én szerkesztem, de többnyire csak kész elemekből.
Ha fotózni vagy videózni kell, akkor általában Laczkó Reni, Osztrocska Dávid és Trancsik Tündi segít.
A Hybrid Reality arculat egyik legfontosabb embere Lövész Tamás. Ő rajzolta kézzel(!) mind a két EP borítóját. Pár hete készült el az új Hybrid logó is, amit pedig Alapi Zsoltnak (Lowlife Prod) köszönhetek.
Az angol szövegeket Kántor Tamás, Berthold Tamás és Szkalonai Péter lektorálták, nekik is jár a nagy köszönet.
Szólóprojekt ide vagy oda, nem lehet mindent teljesen egyedül csinálni. :)
A kislemez megjelenésével egy napon színpadra is lép a zenekar. Immáron több emberrel, és ez ismereteim szerint az első ilyen alkalom lesz. Kik a "session zenészek" koncerteken? Hogyan esett rájuk a választásod? Honnan jött az ötlet, hogy most már élőben is bemutasd a dalokat?
Igen, ez lesz az első ilyen bulit, de már szervezés alatt áll egy remek bajai koncert és december végén a Subliminal Merger, meg néhány más zenekar társaságában megmutatjuk magunkat másodszorra is Pécsnek.
Már régóta fontolgattam, hogy színpadra vigyem-e a Hybrid Reality-t, de valahogy nem tudtam magam rászánni a dologra addig, amíg nem forrott ki ez az új vonal.

Mindenképp olyan emberekkel szerettem volna együtt zenélni, akikkel nem csak a zene, hanem egy konkrét baráti kapcsolat fűz minket össze.
Volt róla szó hogy Bíró Zsombor lesz a dobos, de egy időben úgy volt, hogy mégsem lesz Hybrid Reality session így ő közben beszállt a Sirens Chant-ba, ami felemészti minden idejét. Egyébként iszonyat tehetség a srác. 15 évesen már úgy dobol, mint ahogy némelyeik agyon ajnározott „dobisten” soha nem fog.
Lett volna egy harmadik gitárosunk, Kovács Krisztián. Sajnos az egyetem és a másik zenekara, a Rönk miatt nem igazán tudtuk összeegyeztetni a dolgokat, úgyhogy sajnos ő is kimaradt.
A basszusgitáros Gáspár László –Spárga- lett volna, de egy kellemetlen sérv miatt az összes zenekarát elhagyta a Backseat Burnin’-en kívül.
Az egyik gitárosunk a szintén a Heroes Never Die-ból ismerősnek tűnhető Szegvári András lett. Már számos interjúban elmondtam, így most is el fogom, hogy nélküle teljesen elképzelhetetlennek tartom a zenei életemet. Már lassan 3 éve folyamatosan együtt zenélünk és gitáros ember létünkre még mindig nem utáljuk egymást, sőt. Ez csak jelent valamit.
A dobos Szabó Kata. Vele még annak idején a Hybrid Reality elődjeként emlegetett zenekarban, a Message from the Othersid-ban zenéltünk együtt. Na most, ő az a dobos, aki ha valamit nem tud eljátszani, akkor inkább növeszt egy harmadik kezet, de azért sem adja fel. 
Mivel sok a zongorás, szintis, elektrós téma, jobbnak láttuk keresni valakit, aki élőben ezekért külön felel, hogy ne Katának kelljen ezzel is bíbelődnie. Akkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a társaság egyik alappillére megtanulna bánni a sampleres dolgokkal. Így került be hozzánk egy gyerekkori barátom, Osztrocska Dávid.
Az utolsó láncszem a basszusgitáros posztot betöltő Poulet Dániel volt. Eredetileg ska-s, funky-s dolgokban mozog, de már régóta fáj a foga metalosabb dolgokra is. Egy ideje már kerülgetjük egymást zeneileg, így amikor Spárga távozott, ő volt rögtön az első gondolatom.
Az előzőekből adódik a kérdés, hogy számíthatunk-e arra, hogy a Hybrid Reality projekt egy "valódi" zenekarrá válik?

Nem tudom. Valószínű, hogy segíteni fognak majd dob és basszussávokat írni, de többségében inkább szeretnék rám hagyni a zene és szövegírást. Majd kiderül, hogy alakul a dolog.
A zenei sokszínűség mellett a másik szembetűnő dolog, hogy láthatóan sokat törődsz a promózással, folyamatosan jelen vagy számos online magazinban, rendszeresek a hírek. Ebben mi a taktikád, milyen csatornákon éred el a közönséget és milyen jó tanácsokkal tudsz szolgálni más zenekaroknak a banda menedzsmenttel kapcsolatban?

Ez végtelenül egyszerű. A Blackbird Music Blog révén, nagyon sok más hazai magazinnál van ismerősöm és ők készséggel segítenek promózni a dolgaimat. Elég csak két-három webzine, aki leközli a híreidet, onnantól kezdve láncreakciószerűen söpör végig a netmédián minden. Ezek az oldalak is főleg egymástól nyernek információt.
De szerencsére vannak olyanok is, akik ha látják, hogy kirakok valami újat, már terjesztik is, mint például a got-djent.com, az ausztrál metalunderground.com vagy épp ti. Ezúton is szeretném megköszönni. :)
Az EP mellé várható-e még valami plusz, valami meglepetés? Tervezel-e klipforgatást, esetleg merch cuccokat? Netán cover videókra is számíthatunk még?
Igen, igen és igen! :)

Remélhetőleg hamarosan megérkeznek a Hybrid Reality pólók és matricák. Főleg koncerteken lehet majd őket beszerezni, de természetesen online is rendelhető lesz minden!
Ha túl vagyunk az EP kiadáson és a koncerten, akkor valószínűleg nekiállunk leforgatni az első olyan klipet, amiben a session tagok is szerepelni fognak. Kata filmes szakon végzett és van is tapasztalata már ilyen téren. Remélem hamar kész leszünk. :)

Cover video pedig valószínűleg lesz még. Tervezünk több feldolgozást játszani majd élőben és ezekhez szeretnék majd készíteni cover felvételeket.
A 'Nexus of Eden' tehát debütált. Hol érhető el, hol hallgatható, vagy tölthető le? Illetve a bandát milyen linkeken keressék az érdeklődők?
Az EP ingyenesen letölthető mediafire-ről és online is hallgató bandcamp-en, soundcloud-on és youtube-on is!

Hírekért és infókért leginkább a facebookon érdemes keresni minket, de fent vagyunk got-djent.com-on is! :)
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget nektek és köszönök mindent a fent említett embereknek. Nélkületek nem jöhetett volna létre a Nexus of Eden.

Töltsd le ingyen:

Linkek:

Thursday, October 24, 2013

Beyond all what's Denied: Ígéretes bemutatkozás az 'Exitus' EP-vel


Ismét új banda a láthatáron, nevezetesen a "Beyond all what's Denied". Persze ha a banda mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy nem egy kósza ötlet volt a zenélés, hiszen évek óta érlelődik az a kislemez, ami az ismeretlenség erejével kellemes meglepetéssel szolgált annak, aki valahogyan mégis rábukkant. Ez a bemutatkozásuk pedig ígéretes és szimpatikus, nem véletlen tehát, hogy utánajártunk a zenekarnak, és Danit (ének/ gitár) faggattuk ki.



Ha jól látom a banda nem most kezdett együtt zenélni, legalábbis erről árulkodik, hogy 2010-et jelöltétek meg indulásként, sőt Denied! néven elég aktívan tevékenykedtetek. Mégis mikorra tehető a jelenlegi felállás kialakulása és hogyan jutott el a banda a megalakulás ötletétől a mostani kislemezig?

Volt egy kis előzménye a dolognak azelőtt is hogy csatlakoztam volna, hallottam a többiektől papírhangszeres haveri buliról még a nagyon kezdetekből, amikor megismertem a srácokat, volt aki 12 éves volt közülük, 2010 februárjában jöttem én, és kezdtük komolyan venni a dolgokat, aztán apám kollégája felkeresett, hogy zenéljünk nekik egyet (Sitting Bull RB) mi meg mentünk, megkaptuk mi volt jó mi nem, és elkezdődött, írtunk gyakoroltunk, egy véletlen miatt kiderült, hogy valamennyire konyítok az énekléshez így lett tiszta vokál is, a kislemez kb. egy év alatt kupálódott ki ilyenre amilyen most.


Az EP-re 4 dal került fel. Hány saját szerzeményetek van, és miért pont ezeket a dalokat választottátok? Mióta dolgoztok ezen a kislemezen?

Azt hiszem ezt sikerült az egyes pontban véletlenül megválaszolni :D Pillanatnyilag 2 szám lóg a levegőben és olyan 4-5 van, amit elvetettünk régebben, élőben sem játsszuk őket, kicsit gagyik lettek :D
A korongra került egy feldolgozás is, nem is egy akármilyen dalé. Ennek mi az oka, hogyan született ez az ötlet?

Mire csatlakoztam az akkor még "Sufferer Souls" nevű kis csapathoz, már megvolt nekik majdnem jelen állapotában ez a szám, én csak egy kicsit belenyúlkáltam itt ott, feltételezem, az akkor már meglévő billentyűs ötlete volt a Requiem feldolgozása.



A kislemez a FlagShip Studio falai között készült el. Nem az első feltörekvő banda, aki őket választotta, ráadásul sikeresen. Ti miért döntöttetek a FlagShip mellett, miért ajánlanátok őket másoknak is?

Nekünk a Coldharbour Lane egyik tagja mutatta a FlagShipet, megmutatták a kislemezüket, elmesélték élményeiket, és úgy döntöttünk hosszas keresgélés után, hogy felkérjük. Remek munkát végzett és nagyon jól éreztük magunkat a közös munka során, nem egyszer volt, hogy a napi rutin reggel 8tól hajnal 3ig való munka volt.
A hanganyag mellett odafigyeltetek a látványelemekre is: borító, videó, banda logó. Ebben ki segített és hogyan születtek meg?

Egy ismerősünk Szabados Zsolt (MF Workshop) akit felkértünk a borító elkészítésére, elképzelés volt több is, és végül az utolsó pillanatban e mellett a variáció mellett döntöttünk, kétségtelen, hogy remek munkát végzett, az animáció elkészítése már egy másik történet, de ebben is Zsolti illetve egy barátja keze volt benne :)
A zenekar oldalát nézve eddig főként talán baráti körben, szűkebb társaságban volt ismert a bandátok, az EP kiadásával nyittok most szélesebb kör felé. Ez tudatos, vagy csak egyszerűen nem tartottátok fontosnak a "felhajtást" és a kész anyaggal szeretnétek "betörni" a köztudatba?

Ki ne szeretné, ha a saját műve sokak által elismert lenne? Főként baráti kör járt koncertjeinkre is igen, illetve azoknak a barátai, és szép lassan bővülgetett azért a kör. Mondható tudatosnak a nyitás nagyobb közönség felé, a kész anyaggal való megjelenésre meg annyit csak, hogy fontosnak tartjuk az "első benyomást" és ez a zenére is vonatkozik, remélem elértük vele a célunkat.


Milyenek a visszajelzések eddig a kislemezről? Mit vártok tőle és mik a terveitek a jövőre nézve? Lesz-e klip, sok koncert, nemzetközi karrier? Hogyan tovább?

A visszajelzéseknek hála végigvigyorogtam egy egész estét, nagyon jól estek, a többiekkel személyesen még nem beszéltem azóta de biztosan örülnek ők is a dolognak, kaptunk kritikát is, viszont amíg építő jellegű és nem fikázás addig jöhet is nyugodtan. Jövő, ki tudja mit hoz, ennél azért többet kell letegyünk az asztalra bármiféle nemzetközi dologhoz, klip van tervben, nem kell nagy durranásra számítani, de igényességre nyugodtan lehet.. koncert? ha hívnak megyünk :) amíg nem azért hívnak, hogy minket húzzanak le örömmel megyünk.
Élőben láthatók, hallhatók lesztek-e mostanában? Hova kell menni annak, aki koncerten is szeretne találkozni veletek?

Egyelőre nincs tervben koncert, az EP miatt leálltunk, de ismét zajlanak a próbák és állnak össze az új számok, Dürert akarjuk lefoglalni tavaszi szünet környékére és csapatni egy hármas bulit a Coldharbour Lane el és egy ismerősünk bandájával.
Ha nem saját számokon dolgoztok, milyen zenekarokat hallgattok szívesen, van-e esetleg nagy kedvencetek, mely bandák inspirálnak benneteket?

BMTH, jelen repertoár szerint a lyukakat szinte csak BMTH-val töltjük ki, be-becsúszik egy kis Slipknot vagy RATM, nekem mint gitárosnak dalszerzőnek vagy nevezzük ahogy jólesik elég sok inspirációm származik belőlük, mellettük engem még mozgat erőteljesen az ARCHITECTS is, de hát erre a kérdésre szerintem minden tag mást felelne :)

Wednesday, September 4, 2013

És ti mit szóltok?


ÉS ÉN MIT SZÓLJAK?! Új kislemezzel jelentkezett a napokban az "És Én Mit Szóljak?!" zenekar. Mindenkinek ajánlott végigpörgetni a négyszámos EP-t, aki szereti a sallangmentes, gitárszólós, dallamos - éneklős magyar rock zenét.

A korong négy nótája a "Nem mehet tovább", "Jó nekem valahol", "Szakad szét" és a címadó "Szertefoszlott" címet kapta. A hangzásért a Grenma Studio felelt, és persze Robi (basszusgitár/ének), Lali (gitár) és Mario (dob). Az EP megjelenését követően turnéra indul a csapat, melyet Szegeden kezdenek meg, de fellelhetők lesznek Siófokon, Gödöllőn, Budapesten, Dunaújvárosban, Érden, Sopronban és Kazincbarcikán is. A pontos koncertdátumokért érdemes felkeresni a banda Facebook oldalát, a lemezt pedig a helyszínen meg is lehet vásárolni. Addig is hallgatható a YouTube-on, ahol letöltési linket is találhatunk.

Monday, September 2, 2013

HATE, WRATH 'n FURY: Handout EP és interjú


A HANDOUT zenekarral sodort össze minket a sors, s ha már így alakult, akkor kicsit ki is faggattuk őket. Ráadásul apropója is van beszélgetésünknek, hiszen a banda most jelentette meg háromszámos kislemezét, melynek utoljára megjelent szerzeménye a CMFH oldalain debütált. A zenekarból Gergő, az énekes mondott pár szót a csapatról, a zenéjükről, eddigi és jövőbeli terveikről.
Szegedről jövünk, a két alapító tag a Busa Balázs (gitár), és én, Lele Gergő (vokál), majd később csatlakozott be a ritmus szekció : Bene Balázs (bőgő), és Virág Levente (dob). Eleinte egy akusztikus gitárral játszottunk Busával feldolgozásokat.
2012 áprilisában állt össze a mostani formációnk, amivel egy éven keresztül csak dalokat írtunk. Egy ideig név nélkül mozogtunk, majd a Handoutot (röplap, szórólap, fénymásolat) választottuk, ami utal az általunk megvetett egyéniség nélküli agymosott rétegre, akik csak másolják egymást, és csak a külsőségekkel törődnek.
Hogyan jött a háromszámos EP ötlete, mi a fő téma, ami köré felépülnek a számok? Mióta dolgoztok ezen az ügyön, hogyan formálódtak ezek a dalok, mire elérték a mostani végső formájukat?
Már hamarabb akartunk egy promó anyagot, amivel tudunk "pályázni" fesztiválokra, de pénz híján tologattuk magunk előtt. Majd 2013 júniusában találtunk rá egy szegedi tehetségkutatóra, ahol stúdió időt nyertünk. A fő téma egy nyugalmi állapotból (Prelude) való kiesés és mély zuhanás (Swamp of Sorrow), a mélypont (Falling from reality), és az utolsó dallal(Solution) a megoldása a problémának. Hosszú hónapokat töltöttünk a dalok megírásával, heti több, négy órás próbát nyomtunk végig pihenő nélkül, mire stúdió kész állapotra csiszoltuk a számokat.
A lemez hangzása - bár szubjektív dologról van szó - meglepően jól sikerült. Hol rögzítettétek a lemezt, hol és hogyan zajlott a keverés? 
Az EP-t a szegedi Our Sound Record Studioban rögzítettük júliusban, Szabó Szebasztián, és Sóti Norbert vezetésével. Először voltunk stúdióban, és kicsit tartottunk is tőle, de a srácok rengeteget segítettek. A felvételek körülbelül 30 órát vettek igénybe, mindenre igyekeztünk a legaprólékosabban odafigyelni, Szebi és Norbi végig résen voltak, nem hagytak hibázni bennünket. A felvételeket követte a keverés és a masterelés, melyet ugyancsak Szebi csinált az Our Soundban. A végeredményben nem volt kompromisszum, mindannyian nagyjából ezt akartuk hallani és úgy néz ki az eddigi visszajelzések alapján, hogy ez másoknak is bejön. 
Amúgy, sokat nevettünk, néha voltak nehéz pillanatok, de egy-két poén elcsattant és ment is a munka tovább.
Mi lesz a "Keep Sinking" sorsa? Kiadjátok, esetleg ingyenesen letölthetővé válik, netán további nagyra törő terveitek vannak-e: mint egy klip és azzal egy külföldi terjesztés, vagy ne rohanjunk ennyire előre még?
Tervben vannak dolgok, de nem szeretnénk lelőni a poént.
Mivel a lemez már "kézben van" érdemes átfutni a dalokon egyenként. Már az elsőként megjelent "Swamp of Sorrow" című dal kapcsán is felmerült, hogy Ti magatok is ilyen kis sötét lelkületűek vagytok? A zene maga is elég nagy súllyal bír, de a dalszövegeket sem ajánlanám motiválásra szoruló embereknek. Tehát miért is ez a gyűlölet, harag és düh témakör?


Valamilyen szinten igen, mindannyian "sötét lelkületűek" vagyunk, mert ezt játsszuk, és mindenki szereti. Viszont a két dolog, ami alapvetően megadja ezt a sötétséget az a gitár és a szöveg. Busával, teljesen egy hullámhosszon vagyunk. Lehet azt mondani, hogy egymás fejébe látunk. Ennek köszönhetően, ha én írok egy szöveget ő olyan dallamot ír rá, ami teljesen visszaadja azt amit én közvetíteni szeretnék. Ez oda-vissza működik. Alapvetően a szövegeink arra mutatnak rá hogy a negatívnak beállított tulajdonságok, legyen ez önzőség, becsvágy, függőségre való hajlamunk, vagy a hedonizmus, mind az emberi mivoltunk része. Ezeket nem kell elítélni, és nem kell elfojtani. Ezen jellemvonások nélkül csak a mesékben létezne az ember. Itt jön képbe a gyűlölet, harag és düh. Három olyan motivációs erő, amit semmi sem tud felülmúlni. És mi ebből szívjuk fel az ihletet.
A második dal az EP-ről a "Falling from Reality" az előzőnél több "elmerengős" résszel. Ennek a nótának mi a háttere, hogyan született?



Ez a dal az önmegtartóztatás elvetéséről szól, amit már az első két sorból le lehet venni. Nagy dilemma mindenki életében az, hogy mit tehet meg, és mit nem, legyenek azok erkölcsi, vagy élvezeti dolgok. Az első akusztikus lágyabb téma, a kísértést jeleníti meg, a refrén a hatást, a második refrén utána zúzós rész, pedig egyféle érvelés a belegyezés mellett.
Az EP most megjelent, egyben utolsó száma a "Solution", mely épp nálunk debütált, és szintén egy súlyos darab, mely pontot tesz a három dallal tematikusan felépített EP végére. Mondtátok, hogy az előző számok témája a zuhanás, a mélypont, melyet a "megoldás" követ. A "Solution" szerint és szerintetek miben rejlik a "nagy megoldás"?


A Solution "megoldása" nem egy olyan triviális dolog mint az "éhes vagyok a megoldás hogy eszek", viszont nem olyan burkolt hogy ne lehessen kivenni belőle semmit. A dal pusztán rávetít arra, hogy nincs lehetetlen, bármit el lehet érni, amit csak akarunk. Közhelyesen hangzik, de nem annak szántuk. A múltat hanyagolni kell, a jövőbe tervezni, és a jelenben élni. Amit egyszer megteszünk, azt megbánni felesleges, és hasztalan is. A kishitűség pedig egy csúnya parazita amit ki kell irtani.
Kint a lemez. Hogyan tovább? Hogyan tervezitek a rocksztársághoz vezető rögös utat? 
A rock sztársághoz vezető rögös utat még nem értük el, és nem is gondolkodtunk rajta kifejezetten. A jövőt még több munkával és még több fellépéssel képzeljük el.
Aki beleszeretett a zenétekbe, hol tud veletek kapcsolatba lépni és hol láthat benneteket élőben játszani?
Kapcsolatba lépni a facebook oldalunkon keresztül üzenetben. Szintén a facebook oldalunkon a Music fülre kattintva a dalok alatt pedig megtalálhatóak a koncert dátumaink.
Köszönet a bandának a bővebb infóért, az olvasókat pedig csak biztatni tudom a kislemez végigpörgetésére! 

Wednesday, August 7, 2013

Newbies: A legújabb nyári hazai megjelenések


Nem az első eset, hogy a legfrissebb hazai dalokat, klipeket, lemezeket csokorba szedjük: most ismét nagyszerű alkalom adódott erre. Volt, amit már nagyon vártunk, mint például az Orion Dawn első klipjét, a Dryvia új anyagát, vagy épp a már jó ideje készülődő Belt Capricorn Starts Here berobbanását. Voltak közben olyan szerzemények is, amik "csak úgy" megérkezett. Így állt most össze ez a kis gyűjtemény.

Orion Dawn

 

Dryvia

 

Belt Capricorn Starts Here

 

 The Beast Within

 

 Subliminal Merger

 

Fake Smile

 

Néhány kislemez is felbukkant, ebből is válogattunk:

faminehill



60 Miles To Nebraska



First World Theory

Monday, July 29, 2013

Kérdezz - Felelek az 'Inercy'-vel: a bandáról, a lemezről és a tervekről

Szörnyű bűnöm, hogy az INERCY zenekar fölött valahogy mindig átsiklottam, pedig nem ma kezdték, ráadásul idén tavasz óta elérhető a 'Fiction' című lemezük is, ráadásul - mint elmondták - pörögnek, és tervekben, célokban sincs hiány. Pótolva hiányosságomat, kicsit kitárgyaltuk a bandát, amit alant olvashattok.



Talán nem tévedek ha azt mondom, hogy az Inercy nem tartozik a legismertebb bandák közé a hazai színtér hasonló stílusú zenekarai között. A banda története mégis 2009-ig nyúlik vissza megszámlálhatatlan tagcserével. Hogy tisztán lássunk: miről is szól az Inercy? Honnan indult, hol tart most és mik a jövő fő tervei?
Valóban nem tévedsz. :)
2009 őszén kezdődött a zenekar története, mikor is az éppen aktuális csapataink egytől egyig bemondták az unalmast. Ezt követően 1-2 hónap zenei kihagyás után Ilonka Gabival (gitár), Mezei Gerissel (dob) és Veligdan Alival (vokál) összehoztuk a D!sgrace-t, az Inercy elődjét. A zenei irányvonalról elég, ha annyit mondok, hogy benne volt minden klisé, ami egy „klasszikus” metalcore zenéhez szükséges, gondolok itt a temérdek mennyiségű breakdown-ra és hörgésre. Mikor Inercy-re módosult a csapat neve, már teljesen kicserélődött a társaság. Nem csak a zenészek lettek mások, de a zene is. A tagcserékről és miértjeiről most nem szeretnék beszélni, mert ahhoz egy 1000 oldalas regény is kevés lenne. A lényeg az, hogy más jellegű zenét szerettünk volna játszani, más tagokkal, így alakult meg 2011 elején az Inercy. Természetesen ekkor még nem a mai felállással, mert jelenlegi tagság 2012 októberében jött össze. 
2013. március 27-én jött ki az első hivatalos lemez, a „Fiction”. Mondhatni, pozitív volt a fogadtatása mind a közönség, mind a „szakma” részéről is, hiszen a 2013-as Talentométer Tehetségkutatón is felléphettünk. Fontos mérföldkőnek tartjuk ezt az eseményt, hiszen az ország egyik, ha nem a legnagyobb tehetségkutatóján vehettünk részt. 
A tervekről annyit, hogy pár héten belül kezdünk el forgatni egy videoklipet a Csak Pár Hang című dalunkra. Ezen kívül 2-3 új dalt is valószínű, hogy kihozunk az évben, ill. még egy split lemezzel is jelentkezni fogunk, meg még ki tudja, hogy mivel. :) Egy a lényeg: Csináljuk! :) 

Akárhogy csűröm-csavarom a zenei stílusokat, Ti rock zenét játszotok kis metálkodással, de minden sallang nélkül. Ahogyan más bandának is feltettem a kérdést: Vajon leáldozóban van a végtelen breakdown-ok és a hörgések kora? Mekkora az igény a hazai közönség körében a dallamosabb, tiszta vokállal bíró zene iránt?
Örülök, hogy nem húztál ránk valami zenei skatulyát, és ez a „metálkodós rock zenés” elnevezés is tetszik! :) Én úgy gondolom, hogy nincs leáldozóban a breakdown és a hörgés. Azok a bandák, akik az ilyen zenei megoldásokhoz nyúltak, még szinte mind működnek, léteznek és lemezeket jelentetnek meg a mai napig. Szerintem manapság azok a bandák tudnak jobban érvényesülni, akik különböző stílusokat ötvöznek és nem csak a „fapados, szabályokhoz, klisékhez kötött metált” játsszák. Éppen ezért rengeteg zenekar átalakul. A hörgés meg a breakdown ugyanúgy megvan, de mondjuk egy szintivel vagy különböző hangokkal színesítik ezeket az elemeket, ezért tűnhet úgy, hogy a klasszikus értelemben vett breakdown eltűnni látszik. Ha a saját példámat nézem: én is úgy vagyok vele, hogy az olyan bandákat szeretem, kiknek a zenéiben minden benne van. Tökéletes példa erre az oszakai Dir En Grey. Aki nem ismeri őket, nyugodtan keressen rá. Megírtak már jó pár nótát, de nincs 2 ugyanolyan daluk. A langyos rock zenétől az atom brutal mészárlásig minden benne van. Ez a sokszínűség jellemzi az Inercy-t is… kivéve a mészárlást! :) Úgyhogy azt látom, hogy inkább arra a zenére van igény, ami keveri a különböző stílusokat úgy, hogy egyik se menjen a másik rovására. Legyen egy kis hörgés, tiszta vokál, meg ez meg az.
Nem is olyan régen kiadtatok egy lemezt "Fiction" címmel. Mióta volt ez a projekt tervben? Nálatok hogyan néz ki egy lemezkészítés menete a kezdeti tervektől, álmoktól a kész "termékig"?
A „Fiction” lemez dalai már 1-2 éve készen voltak mikor a felvételek elkezdődtek. A Csak Pár Hang készült el a legkésőbb még valamikor 2012 közepén. Úgyhogy már nagyon régen a levegőben lógott ez a projekt. Természetesen a tagcserék miatt húzódtak el így a felvételek. Normális esetben a próbákon csiszoljuk össze a szerzeményeket, majd külön-külön rögzítjük a témákat. Ezt követően hagyjuk a dalokat egy kicsit érni. Rengetegszer változtatunk a témákon, ebből adódóan viszonylag lassan készítjük a szerzeményeket, de ha már úgy gondoljuk, hogy tökéletes állapotban vannak, akkor felvesszük őket. Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy a saját stúdiónkban melózhatunk a dalainkon. Nem hajt senki, így az új szerzemények már nyugodt tempóban készülnek. Nincsenek kérdéses tagcserék, problémák… teljes a harmónia! :) 
Az artwork egyébként, az Idoru borítókért is felelős Tóth Richárd alkotása.
Hol lelhető fel a lemezetek, esetleg a korábbi dalok? Áll-e mögöttetek menedzsment és/vagy kiadó? Kézzel fogható lemezként megjelent/ megjelenik-e az album?
Az idén márciusban megjelent lemez ingyen letölthető és meghallgatható facebook, a soundcloud és bandcamp-es felületünkön. Nemsokára elkészül a hivatalos honlapunk, természetesen onnan is le lehet majd húzni az albumot. Hogy fizikai formában kijön-e az anyag, azt még Mi sem tudjuk! :) Mivel nem áll mögöttünk semmilyen kiadó vagy menedzsment ezért nem kezdek el rizsázni a CD megjelentetés „hátrányairól” és előnyeiről, mindenki tudja, hogy mi a helyzet. Elképzelhető, hogy következő anyag már CD-n is megjelenik, talán „rácsapjuk” a Fiction lemez számait is! :)
Az utolsó dal magyar nyelven szólal meg. Ez mindig felveti a kérdést: Magyarul vagy angolul szerettek jobban szövegeket írni és előadni? Melyiket fogadja jobban a közönség? Hogyan dől el, hogy mi szólal meg magyarul? Lesz-e a jövőben magyar nyelvű nóta? Az angol szövegű dalokkal pedig szándékoztok-e esetleg a külföld felé is bemutatkozni?
A mai magyar bandák többsége angol nyelven írja a dalait. Mondhatni divattá vált. Azért valljuk be, hogy egy közhely-mentes, jó magyar dalszöveget megírni eléggé nehéz. Vagyis nehezebb, mint az angolt. Szerintem főleg a „türelmetlenség” szüli az angol szövegeket és nem minden esetben a külföld felé nyitó tudatosság. Türelmetlenség alatt azt értem, hogy az adott zenekar minél hamarabb felvételt akar készíteni, minél hamarabb meg akarja magát mutatni a közönségnek, és mivel az átlag magyar ember nem érti az angol szövegeket, ezért bármilyen minőségű dalszöveget le lehet nyomni a torkán. Az igazán jó magyar dalszövegek mögött azért komoly meló van, de megéri rászánni az időt és minőségi, fantáziadús magyar szöveget írni, mert szerintem a közönség sokkal jobban magáénak tudja érezni a zenét, de Én mindenképpen. 
Az Inercy esetében egyértelműen a magyar dal tetszik a legjobban a közönségnek, legalábbis a legtöbb pozitív visszajelzést arra a tételre kaptuk. Nem feltétlenül a pozitív visszajelzések miatt, de az új dalok többsége magyar nyelvű lesz. Tulajdonképpen téma-függő, hogy melyik track magyar és angol. Van olyan téma, mely angolul szól jól és van, ami magyarul. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy az összes dalnak legyen kétnyelvű verziója. Sosem lehet tudni, hogy mikor lehet rá szükségünk… :)
Van-e kedvenc koncert helyszínetek? Kedvenc "haver" zenekar, esetleg "elsőszámú rajongó"? Hol volt az eddigi legemlékezetesebb bulitok, amiről mindig szívesen beszéltek, és kikkel szerettek legjobban fellépni (ha van ilyen)?
Miskolci csapat vagyunk, így a miskolci Corner Stage a jelenlegi kedvenc helyszín, ahol általában Standby Gravity-vel szoktuk szántani a színpadot, de a legjobb hely, ahol megfordultunk, az, az A38 hajó. Nincs kedvenc társfellépő zenekarunk, mindenkit imádunk, akik jó fejek! :)
Mit várhatunk a lemez után? Hol találkozhatunk veletek élőben legközelebb? Egyéb tervek, videoklip vagy hasonló nagyobb szabású akció várható-e tőletek?
Ahogy mondtam, a következő feladatunk a videoklip elkészítése, ill. 2-3 új dal megjelentetése még az idén, majd nekiállunk megírni egy 8-9 számos lemezt. Októberben kezdjük az aktív koncertezést. Láthatóak leszünk Miskolcon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Budapesten és még ki tudja, hogy hol. Októberig nincsen lekötött bulink, de persze, hogyha beérkezik 1-2 felkérés, akkor élünk vele!

Sunday, June 16, 2013

Newbies: ismét szemezgettünk az újdonságokból

TILL WE DROP újdonság a közelgő, és igen nagy érdeklődéssel övezett kislemezéről.


A szolnoki BLOOM IS OFF THE ROSE hosszú idő után ismét új dallal és egyben egy szöveges videóval jelentkezett.


Szintén egy nagyon új nóta a MARAUDERS zenekartól, akik kicsit sem vettek vissza a lendületből az első EP-t követően, sőt az itt hallható számhoz hamarosan videót is forgatnak.


Nézhető és hallgatható az ABSOLVED készülő 'It Shall Be Forgiven' EP-jéről az első szám 'Begin To Believe' címmel.


A bandák között érdekességképpen megosztottuk hét közben a Claps for Caroline-ból és - aki régebbi időkre is emlékszik - a néhai Ending The Way-ből ismert Nemes Dávid dalát; a sideproject-nek talán folytatása is lesz.


Az APEY & THE PEA is a héten dobta ki lemezét, melyről ez a dal volt a kedvcsináló, de az egész albumot érdemes lepörgetni.


Szintén ezen a héten derült fény arra, hogy a CLAPS FOR CAROLINE kislemeze is elkészült, ami a 'Forbidden' címet kapta, és néhány másik dal társaságában a 'Vixen' is rajta lesz, ami kapott egy szöveges videót is.


A HAVE NO CLUE új EP megjelenése is meghatározó pontja volt az elmúlt hétnek, sőt velük egy interjút is készítettünk, az új korongról íme az egyik nóta.


Nemrég jelent meg a progresszív vonalon mozgó fővárosi HAELO háromdalos kislemeze is, szintén színvonalas munka ez is.

 

Egy szintén háromszámos új korong az ANCHORLESS BODIES csapatától. Ajánlott végighallgatni, mert ez is egy nagyszerű EP lett.

Az ALTERIAH sem aprózta el. Egy kilenctrekkes nagylemezt tettek közzé nemrégiben. Magyarul szól és igazi metál csemege.

Friday, May 3, 2013

Amikor a malacka végez magával, avagy groteszk filozofálgatás a Piglet's Suicide zenekartól

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen értékeljük a zenét: ki a dallamot figyeli, ki a csillogó minőségre hajt, van akinek az egyediség a mindene, és bizonyára sokan vagyunk, akiknek meghatározó egy-egy dal mondanivalója, üzenete. A 'Piglet's Suicide' zenekar nemrégiben megjelent kislemeze megadja ezt hallgatóinak.

A zenekar alapítására 2010 nyarán került sor Szegeden. Jelenlegi formáját 2012-ben nyerte el, amikor felvette a formáció a Piglet’s Suicide nevet. A banda egy kétszemélyes projekt: Miklós Gergő: gitárok, szintetizátor-, dobprogram és Kéri Albert: vokál. A tavalyi év végén készült el az első demo, az egydalos 'Bleeding In The Crystal Chamber Of Karma'.

2013. telén-tavaszán ismét munkához láttak a srácok, ennek eredménye lett az április 29-én megjelent második, immár 5 dalt tartalmazó - egyébként házilag rögzített és kevert - demo anyag 'Fairytales Written In Blood' címmel.

A zenekar saját elmondása szerint modern, dinamikus, helyenként keményebb metal stílust képvisel, amit melankolikus, merengős, szomorkásabb dallamos részekkel színeznek, és összegezve a "depressive metalcore" címkével látnak el. A szövegek depresszív, komor hangulatokat, érzéseket, tragikus élethelyzeteket ragadnak meg, mindezt kicsavart, drámai, néhol groteszk történetekben megjelenítve. A középpontban egy általános emberi jellemvonás: a végtelen lelki kietlenség művészi keretek között való ábrázolása áll. A zenekar által választott név egy morbid, disztopikus szimbólum, jelképezi az összezúzott álmokat, a gyermeki illúziók elvesztését, a meghittség menthetetlen pusztulását. 

A most megjelent kislemeznyi szerzemény-csokor a következő dalokat tartalmazza:


A demo dalainak megírása hosszú időintervallumot ölelt fel (2010-2013.), aminek oka, hogy eredetileg 2011. nyarán jelent volna meg az első változata, azonban a formációban bekövetkezett változások miatt az addig felvett anyag befejezetlen maradt, majd egy év szünet állt be a zenekar életében, amit követően a jelenlegi kéttagú felállás újra munkához látott. Ahogyan ők fogalmaznak: "Szembeszállva a sorssal, ismét megkíséreltük ezen dalok egy részének rögzítését, kiegészítve két új szerzeménnyel (a demo első két dala). Elszántságunk, kitartásunk pedig meghozta eredményét, kemény munkával elkészítettük a rég megálmodott kiadványunkat, amelynek címe Fairytales Written In Blood, utalva a demon található, az élet által írt, szomorkás, helyenként tragikus történetekre.Ezen koncepciót követi a borító is, amely egy disznókoponya anatómiai ábrázolása, egyszerre utalva magára a zenekar nevére, és annak szimbolikájára."



A zenét Miklós Gergő írta, aki a gitárok rögzítéséért, illetve a dob-, szintiprogramért is felelős a kiadványon. A dalszövegek pedig Kéri Alberttől (ének) származnak. A dalok meghallgathatók a zenekar youtube csatornáján, és ha már ott vagyunk, akkor érdemes elolvasni az egyes számokhoz írt szerzői megjegyzéseket is.

A zenekar tagok célja egyszerű, és talán sokak által vágyott: "a pusztán a zene szeretetéből és önkifejezési célból való alkotás, sajátos értékteremtés egy hanyatló, szürke világban."

A zenekar Facebook oldala: http://goo.gl/mROnW
YouTube elérhetőség: http://goo.gl/HvBnu
SoundCloud: http://goo.gl/rgNNT

Monday, April 1, 2013

First Memories EP ajánló

Jelen írásunkban egy premier előtti kedvcsinálásra szántuk rá magunkat, ugyanis a napokban landolt az üzeneteink között többek között egy letöltési link is, amely a FIRST MEMORIES zenekar órákon belül megjelenő „Through The Years” kislemezére mutatott. 

Hogy miért is a „Through The Years” lett az EP és egyben a címadó dal címe, azt nem tudom, de a címből kiindulva elöljáróban annyi bizton elmondható, hogy a banda többéves működése alatt, az évek során valami bizony beérett, ami hallható a hamarosan megjelenő korong anyagából is. A First Memories története 2009 tavaszáig nyúlik vissza, amikor Arni (ének/gitár) és Tombi (gitár) elkezdett közösen zenélni. Rövidesen kiegészült a formáció, viszont egészen 2010 őszéig formálódott, végül Tomszival (dobok) és Dancival (basszusgitár) egy olyan erős felállás jött létre, amely már megérett az első komolyabb stúdiózásra. 2011 januárjában jelent meg első kislemezük, később egy videó klip is társult az „Of Your Way” című számhoz. Az ezt követő másfél évet számírással és koncertezéssel töltötték, majd 2012 márciusában stúdióba vonultak egy újabb kislemez (Last Hope For Resumption) felvétele céljából. A stúdiós videó anyagokból készült egy újabb videó a „The Time What Will Come” című nótához. A nyár végi országos miniturné után a zenekar úgy dönt, hogy Arni átadja a gitárt Lantos Péter kezébe és csak énekelni fog. Így az öt főre kiegészült zenekar 2013. április elsejére készen áll arra, hogy publikálja új EP-jét, a „Through The Years”-t. 

Ha a banda oldalára ugrunk, már láthatjuk, hogy a srácok lecserélték az eddigi – szubjektív megítélésem szerint – „nemszép” látványelemeket, és a kislemezt egy komolyabb, letisztult borítóba csomagolták. Az EP-n három dal kapott helyet, melyet honlapjukon ti is olvashattok, nevesítve: 1. Through The Years; 2. Égető Magány; 3. Undead Plague. Bevállalták a srácok a magyar dalszövegű számot is, ami mindig zsákbamacska; van, aki veszi, mint a cukrot, van, aki idegenkedik tőle, de ami tény, hogy a magyar nyelven történő éneklés, screamelés alapvetően megváltoztatja az adott dal karakterét. Hogy csigázzam az érdeklődést, annyi személyes megjegyzést tennék a lemezhez, hogy némi felüdülést hozott számomra, hogy nem vesztek el a dalírás közben az épp divatos klisék között, nem bújtak laptopok mögé, merték használni hangszereiket, és ha már több húr és bund is van azon a fránya gitáron, hát ki is használták azt, bátran kalandozva eltérő zenei stílusok között. Ennek eredményeképpen a kislemezen a három track pont elegendő, a darálás és a dallamos témák harmóniája, valamint a hörgés és a fogós tiszta refrének kellő változatosságot biztosítanak ahhoz, hogy fenntartsák a hallgatóság érdeklődését. Egy utolsó személyes vélemény: az első, egyben címadó dal nagyon odaver. 

Egy szó, mint száz: ma 19:00 órakor mindenki hallgathatja a „Through The Years” EP-t. Hogy ne maradjatok le róla, csatlakozzatok a facebook eseményhez, akár IDE kattintva is.

Monday, February 4, 2013

Bemutatkozik a FlatBand

FLATBAND
Solymár Mátyás: Ének + Bass 
Fehér Holló: Szólógitár + Vokál 
Wittinger Bálint: Ritmusgitár + Vokál + Sampler 
Kerekes Tibor: Dob 

A CMFH első kis lemezbemutató cikkét olvashatjátok, melyben a FlatBand nevű formáció kislemezébe hallgathatunk bele. Őszintén szólva mi még nem hallottunk korábban a bandáról, ezért is dobtuk be kíváncsian a napokban megjelent NMY nevet viselő EP-t a lejátszóba. 

A zenekart négy fiatal srác alkotja, ennek ellenére már 2009 óta tevékenykednek, hiszen ez a csapat is az iskola falai közül indult zenei útjára. A zenei stílusuk saját meghatározásuk szerint: Electrocore/Trancecore/Post Hardcore/Changecore. Ha ez nem zavar össze azonnal, akkor vess egy pillantást kedvenc zenekaraikra, úgy mint: Enter Shikari, Architects, Bring Me The Horizon, A Day To Remember, Rage Against the Machine, Rise Against, System of a Down, ami aztán véglegesen kíváncsivá tehet, hogy milyen is a srácok tényleges zenei stílusa. Az NMY című kislemezre öt dal került, az EP pedig egy igen pofás, dekoratív borítót kapott csomagolásként, de nézzük mi is van a csomagban.



Az electrocore és trancecore címke révén valamiféle szinti – breakdown – üvöltözős verse és tiszta vokálos refrén kombinációra számítottam, de ez a számításom csak részben jött be. A „Vanquisssh” című első és a „Csodákat Nem Tesznek” címet viselő utolsó szám és persze a címadó „Enemy” az, melyre ez valamelyest ráhúzható. Egyébiránt pedig az öt dal a rock zenei paletta számos stíluselemét vonultatja fel, megspékelve azzal, hogy két nóta magyarul szólal meg. Összességében kétségtelen, hogy a zenekar számos zenei stílusban kalandozik, a popos-diszkós elektronikától, rap betétektől egészen a rockos balladákig, a klasszikus rockot és metált idéző gitárjátékig és a hc-s stílusjegyekig. Ez azonban egyúttal azt az érzetet is kelti, hogy az öt dalt csupán az tartja össze, hogy egy lemezre kerültek fel. Az EP-t beárnyékolja, hogy a felvétel minősége azért hagy némi kívánnivalót maga után. A banda viszont elég aktívnak tűnik, keményen koncerteznek, szóval érdemes élőben is megnézni, mit tudnak. Ráadásul ez a kislemez a csapat debütáló anyaga, szóval csak előre! 

Itt pedig meg is találjátok őket: